Írok, tehát vagyok

  

 

Régen jelentkeztem új blogbejegyzéssel, úgyhogy ideje volt, hogy újra klaviatúrát ragadjak. Ez már csak azért is fontos volt, mert olyan gondolatok foglalkoztattak mostanában (sok más mellett is természetesen), amelyek talán az olvasókat is érdekelhetik: mit jelent írónak lenni a mai világban.

 

Ki az író?

 

Aki ír? Aki rendszeresen ír? Akinek könyve jelent meg? Akinek

 

évi három-négy könyve jelenik meg? Aki megél az írásból?

 

Aki történelmi regényt, aki romantikust, vagy aki sci-fit ír? Esetleg

 

 a szépirodalom?

 

Vagy csak a külsőségekről szól? Hogy milyen laptopon ír? Vagy

 

hogy hol ír?

 

 

A társadalmunkban nagyon sok mindent a szerepeink határoznak meg. Otthon feleségek vagyunk, vagy éppen gyerekek, háziasszonyok, élettársak. A munkahelyünkön munkaerők, kollégák vagy főnökök, a hozzánk betérőknek pedig eladó, ügyintéző vagy éppen vállalkozó. A világban nők és férfiak vagyunk, emberek és magyarok.

Ezenkívül vagyunk olvasók, vásárlók, könyvtárjeggyel rendelkezők, akadékoskodók az ügyfélszolgálatnál vagy éppen idegesen a kormányon doboló autóvezetők a dugóban.

 

Minden nap használjuk ezeket a szerepeinket és váltogatjuk is őket, nem is figyelünk fel rá. Írónak lenni is egy szerep, ami néha egészen váratlan pillanatokban jön elő. Például, amikor egy közeli ismerősünk kérdez róla, hogy mit és hogyan szoktunk írni? Vagy hogy milyen érzés dedikálni, találkozni az olvasókkal? De ilyen az is, amikor egy másik szerepünkben (például vásárlóként) szólít meg minket egy másik vevő, nem is tudva, hogy éppen a saját könyvünket ajánlja figyelmünkbe (ahogy történt velem nem is olyan régen). Ha sokáig nem vagyunk egy szerepbe, akkor az berozsdásodik vagy csak le kell porolni, mikor újra elővesszük.

Legalábbis azt hisszük, hogy nem vagyunk benne. Pedig ahhoz nem kell írnunk vagy éppen dedikálásra járnunk, hogy írok legyünk. És nem egy olyan szerep ez, ami valaha is berozsdásothat vagy porolásra szorulna.

 

 

De mit mond a többi író? Például az alkotás folyamatáról

 és a bennük levő szerepükről.

 

Verseim? ugyan.
- Versek, amelyeket épp
én írhatok le.
 

Fodor Ákos

 

Az írás érzéseinkre gyakorolt hatásáról:

 

Az igazi írás mindig, s ma is abból származik, hogy valaki, akinek valami roppant nagy
fájdalma van: ki akarja ezt kiáltani, hogy megkönnyebbüljön tőle...
Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj.

 

Móricz Zsigmond

  

 

 

 

Az írás néha egy kicsit önző dolog is az író részéről:

 

Tudom, egy szál nyomorult kis romantikus történelmi regény nem váltja meg a világot.

De az csodás volna, ha pár embert olvasás közben olyan boldoggá tenne,

mint engem írás közben.

Meg Cabot

 

 

Néha pedig a legönzetlenebb dolog, akár egy viszonzásra nem váró

 

 ajándék:

 

 

Ha a költészet nem arra való, hogy felpezsdüljön a vérem, hogy

 

hirtelen ablakot nyisson arra, ami csupa titok, hogy segítsen

 

felfedezni a világot, hogy árva szívemnek társa legyen a

 

magányban és a szerelemben, az ünnepen és az elhagyatottságban,

 

 akkor mire való?

 

Gabriel García Marquez

 

 

Máskor pedig ösztönös és nem szabályozott a világ kósza

 

szabályai által:

 

 

Az írás öntudatlan és nőies folyamat. Olyan, mintha terhes lennék

 

 

a könyvvel.

 

Paulo Coelho

 

 

Persze az írók is emberek, akik ugyanúgy befolyásolhatók,


mint más emberek:

 

Minden látható eredmény mögött áll egy láthatatlan

 

 

személy, aki nélkül nincs életmű.

 

Szabó Magda

 

Azt se felejtsük el, hogy először leszünk olvasók, aztán

 

csak írók:

 

Az író mindig olvasó is, és ez az olvasó mindig nagyon

 

 

nagy hatással van az íróra.

 

Cserna-Szabó András

 

 

 

És végül két gondolat Szabó Magdától, egy döntésről, ami

 

megváltoztathatja az életünket,

 

ez lehet az íróvá válás felé vezető út első lépése, a másik pedig

 

 arról a pillanatról, amikor először

 

ragyog fel benned valami, ami utána nem fog soha kihunyni: az írás

 

 utáni vágyódás, a

 

történetmesélés íze, a szavak acélrabsága.

 

 

 

Egyszer azt mondtam neki, van az úgy, hogy az ember előtt

 

letérdel a fehér elefánt,  azaz eljön egy olyan pillanat, amikor

 

valaminek az elvetése vagy elfogadása évtizedekre, esetleg

 

örökre megszab az életünkben valamit,

 

ritkán térdel le a fehér elefánt, de akkor helyesen kell

 

dönteni, különben ég tudja,

 

meddig kell várni, míg ismét arra jár, ahol mi vagyunk.

 

Az örömtől sírtam, a szépség örömétől, a szavak értékének

 

felismerésétől, attól, hogy így lehet mondani valamit,

 

hogy könyvbe lehet zárni és kifejezni

 

a mondhatatlant is.

 

 

 

Én úgy gondolom, hogy író az, aki a réten ül. Körbeveszi milliónyi

 

 virág, de ő csak egyetlen egyet keres. Azt a bizonyosat. Mert

 

az írás egy pitypanghoz hasonlítható.

 

Az író elfújja, ami szerteszáll a széllel.

 

Van, amelyik nem lel jó helyet, de amelyik igen, az további

 

pitypangok sorát növeszti, amelyeket újra és újra el lehet fújni.

 

Így az a pitypang, amit először

 

elfújtak, soha nem szűnik meg létezni, hiába szálltak el a széllel

 

az aprócska kis esernyői.

 

 

Karácsonyi filmek top 10

Gondoltam, a romantikus filmek toplistájához hasonlóan összeállítom nektek a (szerintem) legjobb karácsonyi filmek listáját. A válogatás tehát teljesen szubjektív, sok éves tapasztalatra és élményre építve. :-)

10. Holiday
Ezt a filmet nem olyan régen láttam, talán egy éve. Valahogy korábban nem került a látóteremben, holott hallottam már róla, de mégsem jött ki úgy, hogy meg is nézzem, ami nagy baj, mert nagyon szórakoztató, a színészeket imádom benne, a táj (mindkét földrészen) pedig csodás. Ééés ki ne akarná, hogy egy hófedte kis házban egy ilyen pasi ébrendjen nála karácsonykor...

9. Karácsony Artúr
Szeretem az animációs filmeket és ebben a mesében minden megvan, ami kell: kicsit szerencsétlen hős, szeretet, jószándék, megbánás és megbocsátás, no, meg rengeteg vicces jelenet (ahogy a képen is látszik). A legjobban azt szeretem benne, hogy a télapó (mikulás) munkáját egy jól szervezett projektként mutatja be és minden apró részlet a helyén van. Csak győzzük kapkodni a fejünket a rengeteg apróságon és poénon!

8. Menyasszonyt karácsonyra
Kevésbé ismert film, de nagyon kedves és aranyos. Egy sokszor csalódott lányról, akinek a fejét elcsavarja egy fiú, aki fogadásból akar csak nősülni. Romantika és karácsony a köbön.

7. Karácsony Connecticutban
Ez egy viszonylag régebbi film, de a hangulata miatt minden évben megnézem. A főszereplő hölgy egy műsor kedvéért eljátssza, hogy a tévés családja a valóságban is létezik azért, hogy meghívhassa magához a hős erdészt. Persze az erdész nagyon jóképű, a család pedig a napok előrehaladtával atomjaira esik szét... :-)

6. Kelekótya karácsony
Szintén egy viszonylag új kedvenc. Talán azért, mert a főszereplő házaspár mindent az egy szem lányukért tesznek meg, így a karácsonyi készülődést is. Mikor a lány először távolmarad, majd később mégis csatlakozik az ünnepekhez, felbolygatja ezzel a szülei életét alaposan. Szerintem nagyon aranyos, hogy a szülők a gyermekükért élnek és tesznek meg mindent. És a közösség összetartó ereje is példamutató a film végén.

5. Igazából szerelem
Természetesen nem maradhatott le a listáról a britek nagysikerű alkotása. Egyetlen filmben ezernyi sors és élet. A boldog szerelmes fiú, a csalódott feleség, a szerető testvérek, mind-mind megérinti az ember szívét. Ráadásul remek sztárparádé ez a film, felsorolni is nehéz mennyi remek színész gyűlt össze ebben az alkotásban.

4. Frozen - Jégvarázs
A Disney filmek amúgy is nagyon kedvesek és gondűzőek, de ez a kedves mese, ami a testvéri szeretetről, a reményről, az önmegvalósításról szól, tényleg megmelengeti az ember lelkét még a legnagyobb hidegben is. Olafot pedig imádni kell és kész! :-)

3. Karácsonyi vakáció
Nem túlzás, ha azt mondom, gyerekkoromban minden karácsony olyan volt nálunk, mint ebben a filmben. Ezért is tökéletesen átérzem a film minden egyes jelenetét és a hangulatát. A kilencvenes évek gyerekeinek a Chevy Chase filmek amúgy is olyanok voltak, mint a maiaknak a Transformers vagy Marveles hősfilmek, mindenki látta, mindenki erről beszélt, mindenki ebből idézett és minden évben újra néztük.

2. Reszkessetek betörők 1-2.
Nem telhet el karácsony nélküle. Próbáljuk kikerülni, nyőgünk, ha meglátjuk a műsorújságban, de a "Tartsd meg az aprót, te mocskos állat!" úgy beleitta magát a tudatunkba és úgy hozzátartozik már az ünnepekhez, mint a szaloncukor és a bejgli.

1. Aludj csak, én álmodom
Hibátlan. Szomorú, kinyúlt pulcsis Sandra Bullock, a pimaszul jóképű Bill Pullman, a kedves, lökött család és persze a gyönyörű, karácsonyi díszek és világítás. A boldogtalan, magányos lány nemcsak egy csodás karácsonyt, hanem egy vőlegényt, sőt, egy egész családot kap karácsonyra még hozzá úgy, hogy összehord hetet-havat. :-)

 

 

Kellemes karácsonyi ünnepeket és jó filmnézést/olvasást kívánok minden kedves olvasómnak! :-)

 

 

 

Karácsonyig még elkészülhet...

Közeleg a karácsony és biztosan mindannyiotoknak van a szívében olyan személy, akit szívesen megajándékoznátok, legyen szó akár osztályban való névhúzáson alapuló ajándékozáson, akár családtagnak kedveskednétek valamivel. Amit én ajánlok nektek, az egy zokniból készíthető hóember, amit én magam is elkészítettem a napokban a barátaimnak, akik - állításuk szerint - nagyon örültek neki. :-) És hogy hogyan készül? Hát ilyen egyszerűen:

 

Készítsük elő a szükséges kellékeket. Rizs, mint töltő anyag, egy darab fehér, belül bolyhos (tehát téli, vastag) fehér zokni, olló, erős, fehér zsineg, díszítésnek: gombok, szalagok, hungarocell hópelyhek és gyöngyök (nagy fekete a két szemnek és egy hosszúkás narancsszínű az orrnak). Apró trükk: én egy régi zoknin kipróbáltam a hóembert, hogy biztosra menjek majd az új zoknival.

 

A látott módon ketté kell vágni a zoknit. Én a legnagyobb francia sportáruház egyik zokniját választottam (amelyik az ütős sportok osztályán található).

 

Kifordítottam a szárát, a zsineggel megkötöttem a vágott végét szorosan. Aztán visszafordítottam, és megtöltöttem rizzsel. Megráztam, aztán újratöltöttem újra. A végét megcsomóztam, szorosa kötöttem.

 

Ezután elválasztottam a testet a fejtől egy sállal, ami az én esetemben egy díszszalag volt, amit a méteráru boltban választottam. De persze, ha van otthon rongyoszsákotok, onnan is tudtok egy szép anyagdarabot választani.(Ha szalagot választotok, akkor ragasztóval kenjétek be a két végét, így nem bomlik tovább a vágott anyag.)

 

A zokni orrát levágtam, hogy sapka formát kapjak. Ti hagyhattok hosszabbat is, én a feliratozás miatt nem tudtam. :-) Ezt hozzávartam a fejhez, hogy ne mozduljon el, de anélkül is stabilan ül. A hópelyhet a sálhoz, a szemeket a fejre varrtam.

 

Két szép gombot a hasára varrtam, amitől még hóemberesebb lett.

 

A hóembereket számtalan variációban el tudjátok készíteni.

 

És íme a kész hóemberkék. Ha videós segítségre van szükségetek, én innen lestem el a technikát.

 

A hat darab nem több, mint másfél óra alatt készült el, úgyhogy igazán se időt, se különösebb kézügyességet nem igényel. Bátran készítsétek el és lepjétek meg vele, azt, akit szerettek, mert adni jó! :-)

 

Jó készülődést és szép adventet kívánok nektek!

 

Sok puszi: Viki :-)