2016. július 7., csütörtök

Nyáríró

Írni nyáron nagyon nehéz, legalábbis nekem. Eddig mindig úgy alakult, ha írtam, az őszre vagy tavaszra esett, amikor már hosszabbak voltak a nappalok, de még nem vágyott az ember annyira a szabadba, mint a legmelegebb hónapokban.
Idén valahogy mégis úgy alakult, hogy az írási láz nyáron kapott el, úgyhogy az elmúlt heteket, hónapokat hideg üdítővel vagy behűtött citromos sörrel vészeltem át a laptop mellett és ez még így is lesz egy darabig. Persze az átvészelni erős szó, mert az írás nem munka, ha igazán élvezi az ember és én minden percét élveztem.

Igen, még akkor is, amikor nem ment nagyon a sztori semerre,


vagy amikor nem jutott eszembe egy ötlet, ami ébredéskor még megvolt,


vagy amikor rájöttem, hogy az utolsó négy oldalon rossz igeidőt használtam.


És persze voltak nehéz órák, amikor semmi más nem számított csak egy kis koffein...


De hát nem is lennénk emberek, ha nem lenne szükségünk kávéra.Valljuk be szépen. :-)


De amikor összeér minden szál, a karaktered is azt csinálja, amit szeretnél és néha még egy-két spontán poén is belecsúszik, akkor nem marad más hátra:


Nekem ilyen az idei nyaram, hát nektek?
Remélem, mentek nyaralni, sokat vagytok a barátaitokkal és a családotokkal, szereztek rengeteg új élményt is, hiszen anélkül nem lenne mit megírni! :-)